Van ugye az a bizonyos mumus. A kelt tészta. Alapjáraton is tartanak tőle sokan. Nekem a Nagymamám mindig azt mondta nincs igazán recept a kelt tésztákhoz. Érezni kell. Hát jól van… 🤷🏻♀️ Jó a kérdés, hogyan? Tapasztalattal. Követni kell pontosan recept leírásokat, aztán egyszer csak ráérez az ember, hogy igen, ez lesz az.
No most a gluténmentesség minden meglévő tapasztalatot töröl. Ez aztán az igazi tanulási folyamat. Természetesen meglehet sütni a régi receptet. Ha valaki kalapácsformában süti meg, akkor remekül lehet használni szöget beverni a falba. Harcipuffancsnak is kiválóan lehet használni. 🤦♀️😓🤭 Némelyiket melegen még ellehet morzsolni, de amint elkezd hűlni keményedik és onnantól kezdve kuka. Ahol már jó nagyot fog koppanni. 😓 Nekem is mumus volt. Volt pár próbálkozásom, de nagyon kevés, tanulásnak kevés volt. Kelt sütik nélkül is remekül elvoltunk. De a kisebbik lányom, Esztikém nagyon szereti a kelt süteményeket, lekváros buktát, kakaós csigát, stb. Kedvéért próbálkoztam, de mindig tudtam, nem érzem a tésztát ahogy az én Mamikám mondta. 😕
Utóbbi hónapokban egy rém költözött a családunkba. 😰😓💔 Átrendeződött, átértékelődött minden mindannyiunk életében. 😭💔 Egyetlen örömforrás érkezett az életünkben, első kisunokánk. A gyerekeket mindig is Isten áldásának éreztem, hittem, hogy mostmár ha lassan is, de jönni fognak a jó dolgok is. Ennek a hétnek az első napján megtapasztalhattuk Isten csodálatos kegyelmét. ❤ Lassan csillapodik a fájdalom, a rémület és átveszi ezeknek is a helyét a hit, a remény. ❤
Az eltelt hónapokban keveset voltam a konyhában, leginkább vezettem, tettem a dolgom. Most más idők jártak. Néha-néha kötöttem ki a konyhában. Az egyetlen helyen ahol nem zakatolt az agyam a miérteken és az utak keresésén. Egyszer csak elővettem a lisztet, tejfölt, vajat. Pörgettem az ujjaim között a hófehér lisztet és elkezdett járni a kezem. És megteremtettem az első kis csodát, mert nekem az. Mosolyt csalt mindenkinek az arcára és én ettől nagyon boldog lettem. Féltem, hogy vajon sikerül-e ujra elkészitenem, hiszen nem mértem, nem fotóztam. Legközelebb már Esztikémnél a baba két etetése között pörgettem az ujjaim között a lisztet. Sikerült. Az én drága kislányom pedig finom illatra ébredt. ❤ Még mindig nem mértem. 🤦♀️
Na de most … tegnap ugy engedett el Esztikém, hogy Anyuci mindenképpen kell a recept, mert megszeretném lepni a vendégeket vele. 🙂 Igy ma nekiláttam, itt vannak a fotók, mindent pontosan lemértem. Próbáljátok meg érezni a tésztát. Gluténmentesnél még nehezebb, de menni fog. Egyszer csak majd tudjátok, hogy ez az… 😊
Hozzávalók:
300 + 50 ml laktózmentes tej
9 gramm gluténmentes porélesztő
2 evőkanál cukor
500 gramm gluténmentes Schar universalis liszt
1 tojás
4 evőkanál laktózmentes tejföl
2 evőkanál laktózmentes margarin
15 gramm gluténmentes sütőpor
5 gramm xanthan gum
Töltelékhez:
2-3 evőkanál gluténmentes cukrozatlan kakaópor
2-3 evőkanál kristálycukor
2-3 evőkanál olvasztott vaj
Kenéshez:
1 tojás sárgája
1 evőkanál laktózmentes tej
Elkészítés:
Először az élesztőt felfuttattam 300 ml meleg tejben. Sokan panaszkodnak, hogy nem működik az élesztő, nem kelnek meg a péksütemények tésztái. Igaz, valóban el kell találni a jó hőfokot. Ha tul meleg akkor elpusztulnak az élesztőgombák, ha meg nem elég meleg akkor nem indulnak meg a folyamatok amitől szépen felemelkedik majd a tésztánk.
A langyostól melegebbnek kell lennie a tejnek. Esetleg sütés nélkül kevéssel ezt is kilehet kísérletezni milyen az a hőfok amiben már szépen elindul világmegváltó útjára az élesztő.😊 A lényeg, a langyostól melegebb tejben elkevertem a cukrot, beleöntöttem az élesztőt és összekevertem.
Egy papírtörlővel letakartam. Ez fontos, hogy ott maradjon a meleg levegő, ez is segíti az élesztő kelését.
Közben az összes többi hozzávalót a keverőtálba tettem. Ez maximum 5 perc.
Közben nézzétek csak az élesztő szépen tette a dolgát.
Ezt is a keverőtálba tettem. Kb. 50 ml tejet ugyancsak megmelegítettem, hogyha kellene még a tésztához önteni akkor az is meleg legyen.
Közepes fokozaton dagasztottam a géppel 5-8 percig. Ekkor leállítottam, alaposan átkevertem, hogy a tál alján se maradjon liszt, ezután még 1-2 percig keverte a gép. Azt találtam ki, hogy megmutatom az ujjamhoz mennyire ragadt a tészta. Ha nem ragad egyáltalán akkor nem jó a gluténmentes tészta állaga! Abból lehet remek harcipuffancsot készíteni. Mindenképpen lágynak, kicsit ragacsosnak kell lennie.
Az sem baj, ha jobban ragad mint azt gondoljátok, hogy kellene. Én mindig lágyabbra hagyom a tésztát, egy kis lisztet teszek a gyúródeszkára és itt átgyúrom ha kell. Épp annyira legyen lágy, hogy nyújtható legyen!
Pár milliméter vastagságura, nagyjából szögletes formára kinyújtottam a tésztát, vastagon megkentem félig olvasztott vajjal, majd megszórtam a kakaó-cukor keverékével. A vajon szépen ellehet kézzel simítani a kakaót, hogy egyenletes legyen.
Pizzavágóval vagy éles késsel egyenletes széles csíkokat vágtam és külön-külön feltekertem. Még régen láttam ezt a fajta csigakészítést, nekem jobban tetszik, mert sokkal szebbek lesznek a csigák.
Pár centire egymástól egy sütőpapírral kibélelt tepsibe tettem a csigákat.
Egy tojás sárgáját és a tejet összekevertem.
Leave a Reply